Veszélyben a Föld?

15

A klímaváltozással kapcsolatban óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mi lesz velünk, és hogy továbbra is maradnak-e mellettünk állatok, növények. A válaszért szakemberhez fordultunk!

Megkérdeztük Bártfai Erzsébetet, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusát, orvosmeteorológusát. A közelmúltban valaki azt nyilatkozta, hogy a meteorológusok – annak ellenére, hogy más tudományágak képviselői bebizonyították – még mindig nem fogadják el azt a tényt, hogy a klíma változik. Azt, hogy ez a folyamat elkezdődött, egyik kollégám sem vitatja – mondja a szakember –, a kérdés csupán az, hogy a klímaváltozás, melynek mindenki szenvedő alanya, aki a Földön él, mennyiben tekinthető természetesnek, illetve mennyire járulunk hozzá mi magunk az ipari hulladékokkal, a levegő- és vízszennyezéssel stb.

 

Orvosmeteorológiai szemszögből közelítve milyen következményei lehetnek a szélsőséges időjárás-változásnak?

Nagyon fontosnak tartom már az elején hangsúlyozni, hogy sem a fizikusok, sem a földrajztudósok, sem a meteorológusok nem tudnak pontos előrejelzést adni azzal kapcsolatban, hogy mi és hogyan történik majd bolygónkon a klímaváltozás következményeként. Az egész Földet érintő, hosszabb időre szóló, átlagos prognózist felállíthatunk, csokorba gyűjthetjük az általános tendenciákat, de azt egyikünk sem tudja előrevetíteni, hogy mire számíthatunk a közeljövőben Budapesten, Győrött vagy éppen Karcagon. Úgy látjuk, hogy a kisebb térségeken belül is teljesen eltérő változások alakulhatnak ki, ebből adódóan eltérő körülményekhez kell majd alkalmazkodnunk. Angliában például csökken a hőmérséklet – annak ellenére, hogy napjainkban sok szó esik a globális felmelegedésről –, mert a tengeráramlás nagy valószínűséggel megváltozik, és többé nem szállítja oda a meleg levegőt.
Előreláthatólag milyen változások alakulnak majd ki hazánk közelében?

A mi környékünkön mediterrán éghajlati sajátosságok jelennek majd meg, de az sem kizárt, hogy ennél is melegebb időre kell majd felkészülnünk. Érdekes módon az ország területén belül is megfigyelhetők különbségek, számításaink szerint tehát más lesz a klíma az Alpokalján, a Duna–Tisza közén és az Északi-középhegységben. Ennek oka elsősorban az, hogy az egyes természeti egységek alapvetően különböző földrajzi feltételekkel rendelkeznek.

 

Hogyan tudjuk majd tolerálni ezeket a változásokat?

Mivel már az is nehezen körülhatárolható, hogy pontosan mi vár ránk, nem lehet konkrétan felvázolni, hogyan reagál majd a szervezetünk. Nemcsak az emberek, hanem az állatok és a növények életben maradásának is egyik alapvető feltétele a környezethez való alkalmazkodás képessége. Aki vagy ami nem tudja tolerálni a megváltozott körülményeket, minden bizonnyal elpusztul, a végén tehát csak az erős és egészséges egyedek maradnak fenn. A helyzet első hallásra talán kétségbeejtő, ha azonban belegondolunk, hogy ma már néhány órán belül télből a trópusokra utazhatunk, vagy nyáron egészségkárosodás nélkül látogathatunk havas tájakra, nincs okunk túlzott aggodalomra. A szervezet rövid időn belül felméri, hogy nem a születéstől kezdve megszokott környezet veszi körül, és máris az új feltételekhez igazítja a szívműködést, a légzést, az anyagcserét vagy épp a táplálékfeldolgozást. Az idősek és a betegek számára persze mindez nagyobb kihívást jelent, mint az egészséges és fiatal emberek számára.

Mennyire veszélyeztetettek a kisgyerekek?

Természetesen az ő alkalmazkodóképességük nem annyira fejlett még, mint a felnőtteké, de mivel alakulóban van, akár jobban meg is erősödhet, ellenállóbbá válhatnak, mint például a szüleik.
Milyen életmódbeli változtatásokkal könnyíthetjük majd meg az átállást?

Ha forró, napos és száraz lesz a klíma hazánkban, a most délvidéken lakókról kell példát vennünk: a déli órákban ők sziesztát tartanak, ebben az időszakban nem mennek az utcára, hanem behúzódnak a négy fal közé. Az afrikai országokban és a beduinoknál is megfigyelhető, hogy hiába tűz a nap, csakis úgy lépnek ki a szabadba, hogy tetőtől talpig bebugyolálják magukat valamilyen könnyű textillel, pontosan azért, hogy megvédjék testüket a káros napsugárzástól. Fejünket mindig óvnunk kellene a tűző napsütésben kalappal vagy kendővel, a haj ugyanis rendkívüli módon vonzza a meleget. Érdekes módon a kopaszok ebből a szempontból nagyobb biztonságban vannak, a csupasz fejbőr ugyanis visszaveri a sugarakat. Ha nagyon hidegre fordulna az idő, az eszkimókat kell majd mintának tekintenünk, akik vastag bundakabátba bújnak a túlzottan alacsony hőmérséklet miatt. Náluk az is szokás, hogy fókazsírral kenik be a bőrüket, hogy megakadályozzák a párolgást, azzal ugyanis a szervezet sok hőt veszíthet.

 

A nyári forróságban hazánkban is igen sok helyen használnak légkondicionáló berendezést. Milyen hatása van ennek a szervezetünkre?

A régebbi típusoknál előfordult, hogy olyan gombaspórákat juttattak a levegőbe, amelyek komoly légzőszervi betegségek kialakulásához járulhattak hozzá, erre azonban ma már nemigen van példa. Fontos odafigyelni arra, hogy ne legyen túl nagy a különbség a kinti levegő és a légkondicionált helyiség hőmérséklete között. Ha munkahelyünkön a nap nagy részében 23-25 °C-os helyiségben dolgozunk, majd délután kilépünk a 35-40 °C-os melegbe, óriási stressznek tesszük ki a szervezetünket, hiszen hirtelen kell alkalmazkodnia a több mint 10 °C-os hőmérséklet-különbséghez. Ha testünk nem tudja ellátni ezt a ráháruló kemény feladatot, ájulásos rosszulléttel, összeeséssel jelezhet.

A klímaváltozásról tulajdonképpen végig feltételesen, jövő időben beszélgettünk, a különböző frontoknak azonban már ma is kiszolgáltatottjai vagyunk. Rájuk hogyan reagál a szervezetünk?

A frontok eddig sem voltak ritkák, számításaink szerint viszont a mostaninál is gyakrabban jelentkeznek majd. Annak a vérnyomása és pulzusszáma is megváltozik a légáramlatok hatására, aki edzett és egészséges, de csak olyan mértékben, hogy az az illető számára észrevétlen marad. Ha azonban valaki túlságosan fáradt, leterhelt, beteg, vagy sok stressznek van kitéve, akkor saját testén is érezheti az átvonuló frontokat.

Alapvetően több típusa ismert a hideg- és a melegfrontoknak is, ezért nehéz általánosan leírni, milyen változásokat eredményeznek azok a szervezetben. A klasszikus értelemben vett melegfront általában levertséget okoz, alacsonyabb vérnyomáshoz, lassúbb reflexekhez és passzivitáshoz vezethet, míg a klasszikus hidegfront épp az ellenkezőjét eredményezheti. Ilyenkor sokkal felpörgetettebbnek érezhetjük magunkat, erőnkön felül teljesíthetünk, vérnyomásunk a magasba szökhet, és emelkedhet a pulzusunk. Az esetek túlnyomó többségében ezek a tünetek keverten fordulnak elő, ezért nehéz előre meghatározni, hogyan érezzük majd magunkat a bőrünkben.

elixir.hu

Fontos, hogy a portál nyitott legyen, a legkülönfélébb vélemények és híreknek is legyen helye. Nézettségeddel támogatod az alternatív hírek és vélemények fenntartását is, kikerülve a közösségi média által cenzurált vagy irányított híreket. Portálon publikálhatsz te is cikkeket a legkülönfélébb témákban. Naponta több ezer olvasónk van, így biztosan neked is jól jönne némi forgalom. Mivel mi Nonprofit jelleggel működtetjük ezt a portált, kérlek iratkozz fel és minden információt el fogunk neked küldeni, hogy támogathass bennünket!

Légy részese egy újfajta online publikációs szemléletmódnak. Használd ki a szabadság erejét amelyet az internet biztosít neked még. Oldalainkat a google indexeli, így késöbbiekben is fellelhetőek lesznek a cikkeid, továbbá erősítik a piaci poziciódat a linkerőnkkel. 

Válaszd portálunkat még ma, értesülj a legújabb fejleményekről, legyen szó Sport, Gazdaság, Politika, Rendőrségi hírek vagy más fontos tudományos vagy testi -lelki egészség témában.

Köszönjük hogy elolvastad!